fejjl

Alkotások
időrendben

2017.

Fohadeli

Fohász a déli végeken

 

2016.

Beilleszkedés

 

2015.

la150

A félárnyék színe

 

2015.

ujrakezd

Újrakezdés - Resumption

 

2014.

icr5

EU-Tanítás és tanulás egymástól

 

2013.

k1

Kútfúrás, avagy kincskeresés másképp

 

2011.

A zene osszekot kicsi

"A zene összeköt"

 

2011.

Jov kicsi

"Zenével és színekkel érkezem"

 

2011.

R1

"A Raichle-palota"

 

2010.

vh11

"A szabadkai Városháza"

 

2010.

oszt1

"Oszt akkó indulunk..."

 

2009.

csodda

"A Csodakút"

 

2009.

szusz

"A szülõföld színpompája"

 

2009.

gettoo

"Gettó sor"

 

2009.

novnov

"Torkolattüzek"

 

2008.

agyag kicsi

"Agyag (Mûvészek a bácskai agyagmezõkön)

 

2008.

ttt

"Testté lett alázat"

 

2008.

keny

"Mindennapi kenyerünk"

 

2008.

meesse

"A mese ereje"

 

2008.

boros

"Jó bort mindenkinek"

 

2008.

kertunk4

"Kertünk Istennel határos"

Részletek Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezésébõl 1906-1915

 

2008.

"Az 1848-as magyar szabadságharc emlékei a Délvidéken"

 

2008.

mmondaa

"Monda vagy valóság?"

 

2008.

Szúnyogfalu
"Még oda nem ér az idõ..."

 

2007.

Kell ma a csönd
Kell ma a csönd

 

2007.

Addig dolgozok ameddig bírok

2007.

Víz-tükör-kép

2007.

Ki vagy mi voltam ?

Ki vagy mi voltam

2007.

Dan Reisinger

A Maestro

2007.

kurin4

"Szép dallamok"

2007.

fff1

"A bánáti fényképészet története"

2007.

Erdélyi G. Hermina

A vajdasági Giuiletta Masina

2006.

A szép Tisza és más

A szép Tisza és más

2006.

kosaras

"A kosárfonó"

2006.

A horgosi Kárász család

A horgosi Kárász család

2005.

Léphaft Pál

Az ál-arc a legjobb arc?

2005.

A magyarkanizsai mozi félévszázada

A Mozi 50 éve

2005.

A naplemente fonákja

A naplemente fonákja

2005.

Mozdulatok

Mozdulatok

2004.

Bicskei István

Szivárványkígyó

2004.

10 éves a Jazz fesztivál

10 éves a Jazz fesztivál

2004.

Tallián Emil a törökkanizsai világutazó

Tallián Emil

2004.

Bogdán József

Kosztolányi nyomában

2004.

Tolnai Ottó

Tûszúrások

2004.

Tûzút

Tûzút

2003.

ALFÖLDI OPUS

Alföldi opus

2003.

Dobó Tihamér - Cigonya

Cigonya

2003.

Angyali kismenyasszonyok

Angyali kismenyasszonyok

2003.

Sánta kutya

Sánta kutya

2002.

Csöndvárosi Ramazuri

Csöndvárosi Ramazuri

2002.

Majomsziget

Majomsziget

1999.

Tari-atya

Adorjáni ima

1998. Gengszterfilm

1996.

Aracs pusztatemplom

Aracs pusztatemplom

1996. Üzenet

1995.

Juhász

Juhász

homehome

"Fohász a déli végeken"

fohasz

időtartam: 25 perc, HD, a készítés éve: 2017.

 

Rövid tartalom:

A délvidéki papköltő, Bogdán József fohásza teljesülésében bízva éli mindennapjait és álmodik a megtartó jövőről Vajdaság dél-bánsági magyarsága. A nyugalom és a nyugtalanság, a múlt ihlető rétegei, a magánosság a sokaságban, a bizonytalanság szülte szorongás és mindent elnyelő kétely veszi körül Fehértemplom plébánosát. A költő és a kitüntetetten papi hivatást vállaló Bogdán József arcképét hivatott megrajzolni ez a dokumentumfilm. Egyszóval hatalmas kihívást jelent ez a terület egy papnak, a költő szemszögéből pedig szomorú ihletet és egyben menedéket, aki szívén viseli lakóhelyének a sorsát, tettekbe menően törődik is vele: esket, keresztel, betegeket látogat, temet, misézik, hittant tanít, felkészíti a gyermekeket a szentségek befogadására, lelkeket gyógyít, s ha van egy kis ideje verseket ír.

 

Rendező: Fejős Csilla
Forgatókönyv: Fejős Csilla
Operatőr: Csubrilo Zoltán
Gyártásvezető: Iván Attila
Vágó: Csendír Viktor
zene: Mezei Szilárd - Túl a Tiszán Innen Ensemble
(Búra termő idő, Darumadár, Komor fölöttem az ég is,
Csókai betyárnóta, Völgyesi hajnali ének)
Narrátor Bicskei István
Hangmérnök: Ilic Aleksandar
Fordítás: Ivan Tamara
Szereplő: Bogdán József
fotó: Dormán László
szaktanácsadó: Bicskei Zoltán
Munkatársak: Pihe Edmond, Iván László, Imric Andrej
Producer: Iván Attila (Cinema Filmműhely Társulat)
Produkciós koordinátor: Szohár Ferenc (Cinemart Kft.)


gyártó: CINEMA FILMMŰHELY TÁRSULAT

támogató: Médiatanács-Magyar Média Mecenatúra Program

 

"Beilleszkedés"

időtartam: 40 perc, HD, a készítés éve: 2016.

Rövid tartalom:

A dokumentumfilm tovább követi a Toldi család beilleszkedését Máltán, akik kicsit több, mint egy éve vándoroltak ki Szerbiából. Sokat megtudhatunk az iskolai beilleszkedés kapcsán, a nyelv elsajátításán, a kulturális élet művelésén keresztül, az új barátok, munkatársak megismerésével. Beilleszkedni csak akkor lehet, ha megpróbálunk elvegyülni és olyan emberekkel barátkozni, ismerkedni, akik átadják a hagyományokat-kultúrát, amin keresztül megismerjük a kiválasztott országot. Előbb utóbb elfogadást és bizalmat kell szerezni.
A dokumentumfilm erre tesz kísérletet, ezekre a kérdésekre próbál rávilágítani.

szereplők: Mihályi Klára, Toldi Attila, Toldi Csenge, Toldi Réka,
zene: Gulyás Zsolt
utómunka koordinátor: Szohár Ferenc
fordító: Ivan Tamara
vágó: Csubrilo Zoltán
gyártásvezetõ: Szohár Ferenc
producer: Iván Attila
rendezõ, operatõr: Csubrilo Zoltán
producer: Cinemart Kft.

gyártó: Cinema Filmmûhely

támogató: Magyar Művészeti Akadémia

"A félárnyék színe (Sagmeister Péity Laura portré)"

a felarn

idõtartam: 33 perc, HD, a készítés éve: 2015.

Rövid tartalom:

A filmben Sagmeister Péity Laura festőnő portréját kívántuk megrajzolni, hiszen képei nem csak közvetlen környezetünk eredeti értékei között tarthatók számon, hanem a jelenkori európai kultúrának az összefüggésében sem kerülhetőek meg. A filmben hangsúlyoztuk, hogy szereplőnk mi mindent tud a képzőművészet nagy archívumába, letétbe helyezni. Talán ezért is volt izgalmas számunkra megválaszolni, mi lázasítja be művészünket. Laura, munka közben, hallatlan empátiával mesél azokról az eljárásmódokról, amelyeket használ, mesél azokról az élményekről, mintegy rejtett dolgokról, amelyeken átfutva a kép, lesz. Hogy mindezt mennyire tudja jól csinálni, az már elvált.
Laura terei bejárásához tenger nyugalom és ugyanakkor felfokozott idegi izzás kell, akár a természet megfigyeléséhez. Finoman, nehogy zajt csapva, kell surranni karctól festményig. Kameránkkal utána mozdultunk az ecsetvonások lendületének a dús rajzolatok sűrűjéből felragyog valami, körülvesz és átitat.

Rendezõ: Fejős Csilla
Forgatókönyv: Fejős Csilla
Operatõr: Iván Attila
Vágó: Iván Attila
Fordítás: Almási Csilla

Zene: www.bensound.com
Szereplõ: Sagmeister Peity Laura


gyártó: CINEMA FILMMŰHELY

producer: CINEMA FILMMŰHELY

támogató: Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság

"Boja polusenke (portret Laure Šagmejster-Peić)"

a felarn

du¾ina filma: 33 min., HD, godina proizvodnje: 2015.

Kratki sadržaj: U ovom filmu smo napravili  portret umetnice – Laure Šagmejster Peić. Njene slike ne samo da predstavljaju autentičan doprinos  našoj neposrednoj okolini, već su nezaobilazna vrednost u kontekstu savremene evropske kulture. Pozivamo gledaoca da u društvu slikarke krene na putovanje u oblast poetskog. Jer možda upravo ono poetsko i čini istinsku stvarnost. Retko imamo dragocenu mogućnost da uhodimo umetnika dok stvara, da u svojstvu  radoznalih posmatrača provedemo duže vreme u njegovoj blizini:  našim filmom želilmo upravo to da postignemo. Na samom početku Laura je stvarala svoja dela na velikom kuhinjskom stolu svog Subotičkog ateljea. Danas stvara na spratu nekadašnjeg skladišta Kanjiške fabrike obuće, dok, zajedno sa suprugom, polako gradi i svoj dom.

Režiser: Čila Feješ
Snimatelj, montaža: Atila Ivan
Zvuk: Zoltan Čuburilo
Prevod: Čila Almaši
Muzika: www.bensound.com
Proizvodnja: Filmska Radionica ,,Cinema”
Produkcija: Filmska Radionica ,,Cinema”
Film je nastao pod pokroviteljstvom Pokrajinskog sekretarijata za kulturu i javno informisanje.

"Újrakezdés - Resumption"

ujrakezd500

idõtartam: 40 perc, HD, a készítés éve: 2015.

Rövid tartalom:

A film ma nagyon is aktuális témát boncolgat – a kivándorlás témáját, amely nem csak Szerbia északi területeit érinti, hanem Magyarországot és más fejlõdõ államokat is. Szinte minden héten újabb és újabb házakat találunk leeresztett redõnyökkel, egyre csak elmaradoznak a megszokott szembejövõk munkába menet az utcán, egyre több ismerõs ad meg külföldi lakcímet a Facebook-os adatlapjában...  Elmennek. Az ismeretlenbe. Sokan.
Van aki családostul – gyerekekkel, kutyával – mások egyedül vágnak neki, hátrahagyva házastársat, gyereket. Elõre mennek úttörõnek, kialakítani valami biztosat. És majd minden jobb lesz.
De hol? Mikor? És legfõképp: kinek?
Hogyan születik meg egy ilyen döntés, mikor hangzik el hogy „így már nem lehet tovább”? Hová menni? Hogyan sikerül a boldogulás az új hazában – vagy mondjunk inkább lakhelyet – miközben otthon a feleség két kicsi gyerekkel szorongva várja az estét vagy a hétvégét, amikor is majd pár szót váltanak egymással?

szereplõk: Mihályi Klára, Toldi Attila, Toldi Csenge, Toldi Réka, Tosic Predrag
zene: Gulyás Zsolt
fordító: Ivan Tamara
operatõr, vágó: Csubrilo Zoltán
gyártásvezetõ: Szohár Ferenc
producer: Iván Attila
rendezõ: Csubrilo Zoltán
támogató: Magyar Mûvészeti Akadémia
gyártó: Cinema Filmmûhely
producer: Cinema Filmmûhely

reklámfilm:

https://www.youtube.com/watch?v=SxOmuhzrSP8

Short synopsis in English:

Resumption
Our film is looking at a really current issue – the emigration problem that does not apply only to the northern territories of Serbia but concerns Hungary and other developing countries as well.
Every week you find more and more houses with tightly shut window shades; as you go to work, day after day, usual passers-by keep disappearing from the streets; more and more people put a foreign address  on their Facebook profile... They have left. To the unknown. A lot of them.
Some people leave with their families – take their children, the family dog – others set about emigrating alone, leaving their spouse and children behind. They go first – as some kind of pioneers – to create something secure. And everything will be better.
But where? When? And above all: for who?
How are such decisions made? When does ”enough is enough” come? Where to go? How do they succeed in their new home? Is leaving really the best solution?
Perhaps there is still some hope...

trailer:

https://www.youtube.com/watch?v=SxOmuhzrSP8

"EU-Tanítás és tanulás egymástól"

icr500

idõtartam: 33 perc, HD, a készítés éve:2014.

Rövid tartalom:

A magyarkanizsai önkormányzat volt a szervezõje az Európa a polgárokért elnevezésû program keretében megvalósuló EU-Tanítás és tanulás egymástól c. projektumnak.
Magyarkanizsa mellett még a programban részt vettek a testvérvárosok képviselõi is (Kiskunhalas, Tata, Ferencváros, Királyhelmec és Sepsiszentgyörgy).
A mûhelymunkák célja az oktatás területén a pedagógiai tapasztalatcsere, a jó gyakorlatok és példák bemutatása, valamint a közös problémáknak a felvázolása és megbeszélése volt, mint pl.: az anyanyelven való tanulás, a környezet,- és idegen nyelv ismeretének fontossága.
A testvérvárosi intézmények és szervezetek képviselõi lehetõséget kaptak a bemutatkozásra, egymás munkájának a megismerésére.
A programokra 2014-ben került sor Magyarkanizsán, Sepsiszentgyörgyön és Tatán.

szerkesztõ, operatõr, vágó: Iván Attila

angol fordítás: Góli Csilla
producer: Cinema Filmmûhely
gyártó: Cinema Filmmûhely
támogató: Reprezenters Kft.

link:

https://www.youtube.com/watch?v=30B65suVfzw

"Kútfúrás, avagy kincskeresés másképp"

kutfur

idõtartam: 52 perc, HD, a készítés éve: 2013

Rövid tartalom:

Filmünk dokumentum jellegû ugyan, de mégis több annál. Valós szereplõk, valódi történetek, délvidéki emberek, kútfúró mesterek, és szakmájuk bemutatására vállalkozik. Itt a film, kimozdulva a hazai közegbõl elkíséri a szereplõket, a kútfúrók kis csapatait Vajdaság városaiba, falvaiba, elkíséri egészen Belgrádba, Szerbia fõvárosába s a környékbeli településekre. Azoknak az õsi szakmát végzõ embereknek a tapasztalatát kristályosítja ki, akik örökül kapták e földnek az intenzitását és megkapták az ehhez az intenzitáshoz szükséges tágasságot.

forgatókönyvíró: Fejõs Csilla
rendezõ: Fejõs Csilla
rendezõasszisztens: ifj. Novák Mihály
gyártásvezetõ: Iván Attila
operatõr: Ótos András
segédoperatõr: Csubrilo Zoltán
hangmérnök: Hajdú László
vágó: Csendír Viktor
zene: Dresch Dudás Mihály Duó, Dresch Dudás Mihály Quartett
zeneszámok: Dresch Dudás Mihály Quartett: FOLYONDÁR: Folyondár, ÉLÕ NÁD: Bánat, RITKA MADÁR: Ritka madár,  ZENG A LÉLEK: Cimbalom zene
foto: ifj.Novak Mihaly        
produceri asszisztens: Iván László
producer: Iván Attila (Cinema Filmmûhely)
produkciós koordinátor: Szohár Ferenc (Cinemart Kft.)
Támogató: Médiatanács - Magyar Média Mecenatúra

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY

producer: CINEMA FILMMÛHELY

reklámfilm:

http://www.youtube.com/watch?v=TzzurXtnfM4

"A zene összeköt"

A zene

idõtartam: 22 perc, HDV, a készítés éve: 2011.

Rövid tartalom:

A 2011-es évben Magyarország és Ausztria nagykövetségének szervezésében szimfónikus hangversenyekre került sor Szerbia nagyvárosaiban (Újvidék, Belgrád, Nis), a szerbiai zeneakadémiák hallgatóinak bevonásával, amikor is Liszt Ferenc szerzeményei csendültek fel. A zenével való találkozás kivételes élményt nyújtott Liszt Ferenc születésének 200-ik évfordulóján, Magyarország soros elnökségének idõszakában és nem utolsó sorban a Zene Világnapján. A hangversenyre való felkészülést és a fõpróbát Zentán tartották. A filmben bemutatjuk ezt a jeles eseményt az érkezéstõl kezdve, a felkészülésen át, egészen a belgrádi bemutatóig. A barátkozás és a közös munka gyümölcse szintén érzékelhetõ ebben a 22 perces dokumentumfilmben.

Rendezõ: Iván Attila

Szerkesztõ/forgatókönyvíró: Fejõs Csilla

Operatõr: Iván Attila

Segédoperatõr: Csubrilo Zoltán

vágó: Iván Attila

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY

producer: CINEMA FILMMÛHELY

link:

http://www.youtube.com/watch?v=OquOt0T8E00

"Zenével és színekkel érkezem"

jovancic

idõtartam: 41 perc, HDV, a készítés éve: 2011

Rövid tartalom: Miroslav Jovanèiæ az elmúlt, valamivel több, mint másfél évtizedben módszeresen és következetesen építette képzõmûvészeti opusát, mégpedig igen sajátos módon, mert festészete szorosan kötõdik a zenéhez, de az irodalomhoz is. Nem párhuzamos kötõdésekrõl van szó, hiszen egy olyan sajátos világot alakított ki Jovanèiæ, amelyben együtt és nem egymás mellett él képzõmûvészet, zene és irodalom. 
Ez a mûvészeti ágak közötti áthallás, ez a kulturális információkban bõvelkedõ alkotói kifejezésmód teszi izgalmassá és egyedivé Miroslav Jovanèiæ mûvészetét. Szerinte az a legfontosabb, hogy a mûvész létrehozzon egy sajátos világot, mert amelyben élünk, nem az, amelyben élnünk kellene. Az általa alkotott magasabb szintû, teljesebb világ, számára ugyanolyan valóságos, mint a hétköznapi. Van benne ugyanakkor misztikum, hangulat, titokzatosság, de nem nyomasztó, nem kelt az emberekben borús gondolatotokat. Boldogságot sugall.
A portréfilm magyar nyelvû, mivel az alkotó tökéletesen beszéli a magyar nyelvet.
Miroslav Jovanèiæ kiállításmegnyitókon, koncerteken és munka közben vall magáról, a mûvészetérõl és ars poeticájáról.

Rendezõ: Fejõs Csilla

Forgatókönyv: Fejõs Csilla
Operatõr: Iván Attila
Zeneszerzõ: Miroslav Jovancic
Vágó: Iván Attila
Szereplõk:
Miroslav Jovancic
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY
producer: CINEMA FILMMÛHELY

támogató: Tartományi Mûvelõdési Titkárság, Újvidék

link: Zenével és színekkel érkezem

"A Raichle-palota"

Raichle

idõtartam: 32 perc, DV, a készítés éve: 2011.

Rövid tartalom: A Szabadkai Városháza után a szecesszió mûremekét a szabadkai Raichle-palotát - napjainkban a Képzõmûvészeti Találkozó kapott benne helyet- mutatjuk be építészeti, történeti, mûvészettörténeti, társadalmi stb.szempontból. A tervezõ Raichle Ferenc álmoknak, látomásoknak a materializálódását tette lehetõvé a „szecesszió csodájának” életre hívása révén, mintegy bizonyítva a jó és a rossz egyensúlyának meglétét Szabadkán, amely a paraszti földhözragadtság és az európai szárnyalás között vergõdött.

Rendezõ: Fejõs Csilla

Forgatókönyv: Fejõs Csilla
Operatõr: Iván Attila
Vágó: Iván Attila
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY
producer: CINEMA FILMMÛHELY

támogató: Szekeres László Alapítvány

link: A Raichle-palota

"A szabadkai Városháza"

vh1

idõtartam: 27 perc, DV, a készítés éve: 2010.

Rövid tartalom:

Az építészet az õrzést, a megtartást, a várakozást célozza meg. A nyelv mellett identitásunk kútfõje. Soroztunkban ránk köszönnek Vajdaság jellegzetes épületei, elsõként a Szabadkai Városháza. A szabadkaiak nyíltan vállalják a Városháza iránt érzett szerelmüket: a szecesszió és az európai rendû építészek és iparosok nagy ihletének legmarkánsabb példáját ebben a városban a századforduló idejébõl.

Rendezõ: Fejõs Csilla

Forgatókönyv: Fejõs Csilla
Operatõr: Iván Attila
Vágó: Iván Attila
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY
producer: CINEMA FILMMÛHELY

támogató: Szekeres László Alapítvány

link: A szabadkai Városháza

"Sok mindent ki kõ bírni"

sok min

idõtartam: 27 perc, HDV, a készítés éve: 2010.

Rövid tartalom: Filmünk egy kicsi, zárt világban játszódik, a tanyavilágban, amely csupán két sor házból áll. Akiket bemutatunk, egyszerû emberek, szerény körülmények között élnek, ahogyan elõdeik is. Õk még ûzik az õsi mesterségeket, õrzik a hagyományokat. Itt él a libatenyésztõ, és a juhász. Ebben az egyszerû, egyhangú világban mintha megállt volna idõ, valamikor hosszú évtizedekkel ezelõtt. De csak mintha megállt volna.  Látszólag. Az igazság azonban az, hogy ha jobban szétnézünk, az idõ itt is rohan. A pusztulás és rombolás felé. Az egész emberiséget érintõ problémák, a globális felmelegedés, a környezetszennyezés, Földünk haldoklásának híre ide is eljutott. És ez a pici, zárt közösség érti, érzi a dolgok súlyát. A maga egyszerû módján mindenki próbál tenni valamit, valami jót, ami talán megmentheti világunkat. Próbálnak összhangban élni a természettel, nem pedig élõsködni rajta. Igyekeznek sértetlenül továbbadni õseink hagyatékát, hogy az eljövendõ nemzedék is megismerhesse világunkat.
Munkánk a kisember jelentõségét kívánja bemutatni a hatalmak és óriásvállalatok korában, hiszen – ahogy a mondás is szól – „a sakkjátszma után a vezért is ugyanoda teszik vissza, ahová a gyalogost”.  
Rendezõ: Csubrilo Zoltán
Operatõr: Csubrilo Zoltán
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Art Pictures Film Production
támogató: Szülõföld Alap, Magyarkanizsai Önkormányzat

link: Sok mindent ki kõ bírni

"Oszt akkó indulunk …"

oszt

idõtartam: 14 perc, HDV, a készítés éve: 2010.

Rövid tartalom: Még mindig akadnak olyanok, akik õseik örökségeként, már-már kihalóban lévõ mesterséggel keresik a kenyerüket. Õk még tisztelik és ápolják szokásaikat, hagyományaikat, õrzik a letûnt korok varázsát. Az okok eltérõek lehetnek… egy megörökölt nyáj, vagy talán apáról fiúra szállt mesterség, esetleg anyagi biztonságot jelentõ szakma. Filmünk fõszereplõje egy egyszerû, hétköznapi ember, aki a természethez alkalmazkodva, õsei útján járva keresi kenyerét, éli mindennapjait.
Munkánk betekintést nyújt a tanyavilág varázslatos világába, a juhászmesterség szépségeibe és nehézségeibe. Miközben peregnek filmkockák, kicsit visszautazunk az idõben, élvezzük a szabadság érzését – mint amikor még nem voltunk a fogyasztói társadalom rabjai. Ez csupán egy nap az egyszerû hétköznapok végtelen sorából.... de azon túl emlékeket idéz dédanyáink és dédapáink korából.... amikor még mindenki így élt.

Rendezõ: Csubrilo Zoltán
Operatõr: Csubrilo Zoltán
Szaktanácsadó: Tari János
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY
producer: CINEMA FILMMÛHELY
támogató: Emlékmû3-Irány észak! Néprajzi filmmûhely

link: Oszt akkó indulunk...

"A Csodakút"

szoda

idõtartam: 9 perc, HDV, a készítés éve: 2009.

Rövid leírás:

Természeti és szellemi kincseink egy-egy kézzelfogható példáját mutatjuk be ebben a 9 perces lírai dokumentumfilmben. Történetünket mesebeli képekkel próbáljuk megfogalmazni, ugyanis megfoghatatlan titok és erõ lappang a Csodakút környékén. Maga a táj és az élõvilág sugall egy sajátos rítust. Ezeket az élményeket írtuk filmre.
A film mozzanatai:
- régi képek
- a Csodakút és a körülötte lévõ élõvilág
- a cigánylány megelevenedett alakja , amely egyszer volt, hol nem volt, testet ölt a Népkert tündéri szobrában.
- a Barátok kútja (az egyik utolsó), még ma is mûködõ kút amely egykor három vályúból állt.
- a vasútállomás a régi sinekkel, amely mentén egykor bevezették a vizet a Gyógyfürdõbe.
- a park és a benne lévõ 100 éves fürdõ épülete, elõtte a fájós lábú cigánylány szobrával
- az új Gyógyfürdõ épülete a medencékkel
- a Járás (füves pusztaság) Magyarkanizsa és Palics között a közepén a Csodakút által teremtett tóval és a körülötte lévõ gyógyító sárral.
A film szövegét részletek képezik kortárs írók, költõk idevágó mûveibõl (Koncz István, Tolnai Ottó,...).

Forgatókönyv: Fejõs Csilla

Rendezõ: Iván Attila

Operatõr: Csubrilo Zoltán, Iván Attila

Vágó: Csendír Viktor

Narrátor: Bicskei István

Zeneszerzõ: Szelevényi Ákos

Szereplõ: Elor Emina

Jelmeztervezõ/kivitelezõ: Pešiæ Aleksandra

Fordítás: Czérna Ágnes, Draginja Ramadanski

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Szülõföld Alap, Magyarország

link:

A Csodakút

"A szülõföld színpompája (Dokumentumfilm Faragó Endre festõmûvészrõl)"

szulo

idõtartam: 27 perc, DVCam, a készítés éve: 2009.

Rövid leírás:

Ez a 27 perces dokumentumfilm emléket állít az egykor szélesebb régióban is ismert képzõmûvésznek, aki festészetében és formatervezésében európai kvalitásokat kutatott fel, miközben egész képzõmûvészeti világát egyfajta alföldi jelleg hatotta át.
Faragó Endre egy Orom melletti tanyán született 1929.október 15-én, de hamarosan Szabadkára kerül. Annak ellenére, hogy falun cseperedett fel, inkább a városhoz vonzódik.Nagy hatással van rá Milan Konjoviæ aki azt vallja, hogy mindig “az élet napsütötte oldalán jár”. Faragó Endre sajátos úton indult el. Ðorðe Joviæ képzõmûvészeti kritikus írja róla: „Faragóra jellemzõ, hogy változatlanul hûséges a vidékhez, ahonnan elindult, függetlenül attól, hogy elhagyva a falut, teljesen elfogadta a várost. Személyi élményeiken átszûrve érzékeltetik vásznaikon a búzatengerben is koplalók keserûségét, a városi szegénység szorongásait, a természet szeszélyeit. Az érzékeny, csendes festõ mosoly mögé rejtette a benne zajló drámát, ám festményein ott érezzük a tompa zajt, a feszültséget, a szorongást. Festményein vajdasági tájat, embereket ábrázolt sajátos misztikus látásmóddal. Jellegzetes kombinált technikát alkalmazott: képein festék- és pasztelrétegekkel borított kollázsok, gyûrõdések, ragasztások jelennek meg. A festészet és grafika mellett faliszõnyegtervezéssel is foglalkozott. Jelmondata „a modern bútor, modern faliszõnyeget követel” volt.
A filmben megszólal a mûvész özvegye Csepella Borbála, a szabadkai Városi Múzeum mûvészettörténésze Ninkovné Kovacsev Olga, illetve Tolnai Ottó Kossuth-díjas költõ, író akik által jobban megismerhetjük ezt az egykor szélesebb régióban is ismert képzõmûvészt.

Közremûködött:
Csepella Borbála

Ninkovné Kovacsev Olga

Tolnai Ottó

Rendezõ: Iván Attila

Operatõr: Csendír Viktor

Vágó: Csubrilo Zoltán

Szaktanácsadó: Bicskei Zoltán

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

Támogató:Szekeres László Alapítvány, Szabadka

Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal

link:

http://www.youtube.com/watch?v=4qh_xLkkkH0

"Gettó sor"

getto

idõtartam: 44 perc, DV, a készítés éve: 2009.

Rövid leírás:

Magyarkanizsa furcsa, magányos alakjait mûvészeink már régen felfedezték maguknak. A világhírû táncmûvész Nagy József vagy Tolnai Ottó, író, költõ is bõven merít e kisváros atmoszférájából, figuráiból. Ez a dokumentumfilm is egy olyan személyt szeretne bemutatni, aki a város életének fontos szereplõje, igazi különce. Különcsége kisebbségi létébõl is fakad.
Lukács idõs roma zenész, akinek vékony, törékeny alakja gyakran feltûnik a különbözõ kávézókban, kocsmákban vagy éppen az utcán. A városkép része. Elengedhetetlen társa a hangszere, a prímtambura, amit mindig magával visz. Szívesen játszik mindenkinek. Nemcsak pénzért. A keze nyomán megszólaló autentikus cigányzene mosolyt csal az emberek arcára, neki pedig az igen szerény megélhetést biztosítja.
A filmben vall életérõl, családjáról, nehézségeirõl, a zene iránti szeretetérõl, és a kamera követi õt mindennapi tevékenysége során is.
A másik jelentõs alakja a filmnek, Lukács unokája, akinek ugyancsak a zene a mindene, de ez a zene már nem a nagyapa hagyományos muzsikája. Õt inkább a rap, a hip-hop világa vonzza. A legnagyobb álma, hogy Majkával énekelhessen együtt. Mindent megtenne a sikerért, jelentkezett is az egyik televízió tehetségkutató versenyére is.
Hogyan fér meg egymás mellett ez a két stílus, e két generáció, elmozdultak-e a hagyományos roma értékek, a film erre is keresi a választ. Továbbá arra is, hogyan lehetséges az élet a létminimum alatt a romák számára, milyen kitörési, felemelkedési lehetõségeik vannak egy ilyen kisvárosban, Szerbia északi részén.

Rendezõ/operatõr:

Csubrilo Zoltán

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Szülõföld Alap, Magyarország

link:

Getto sor

"Torkolattüzek"-Portré Id. Novák Mihály festõmûvészrõl és az Ómoravicai Mûvésztelep

novak

idõtartam: 28 perc, DVCam, a készítés éve: 2009.

Rövid leírás:

Filmünkben Id. Novák Mihály munkásságát és a személyiségétõl elválaszthatatlan Ómoravicai Mûvésztelep munkáját mutatjuk be. Torok Sándor a következõket írja: „Novák Mihály, mint genius loci-tisztes órásmester, lelkes mûgyûjtõ és ambiciózus amatõr festõ…fáradhatatlan szervezõi munkájának, töretlen optimizmusának, erõs hitének és konok kitartásának köszönhetõen…biztosítani tudta az elmúlt harmincvalahány esztendõn át a 9+1 csoport fennmaradását, gyarapodását és nemzetközivé terebélyesedését. Szûkös idõben, szélben-viharban megõrizni a kultúra lángját, nem csekély dolog.”  A festõi tevékenység, mivel alapvetõen vizuális jeleket hoz létre, a filmen is közel az „eredeti” hatást éri el, tükrözése legalábbis megbízható információkkal kecsegtet a nézõ számára. Dokumentumfilmünk képes úgy láttatni az autonóm alkotót és a mûvésztelep alkotóit, akiknek a mûvészete a külvilág tudatában kevésbé kapcsolódik össze, mint ugyanannak az egyszerre valós és virtuális törzsnek a papjait, akiknek alakja maga is mûvészi jellé lesz a következõ nemzedékek számára. A mûvészetnek a legarchaikusabb (földhöz, vérségi kötelékekhez kapcsolódó, közösségi, zárt stb.) és legmodernebb (individuális, kozmopolita, reflexív, multimediális, nyitott stb.) dimenziói egyszerre jelentkeznek ebben a közegben, és az elkészült alkotás alapján is érzékelhetõ, hogy a filmnek mint médiumnak milyen kitûnõ adottságai vannak ahhoz, hogy ennek a „kisvilágnak” ez az unikális kettõssége inspiratív erõvel mutatkozhasson meg a nagyvilág számára is.

Forgatókönyvíró, szerkesztõ: Fejõs Csilla
Operatõr, vágó: Iván Attila
Rendezõ: Fejõs Csilla

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

Támogató:Szekeres László Alapítvány, Szabadka

link: Torkolattüzek

"Agyag (Mûvészek a bácskai agyagmezõkön)"

agyag500

idõtartam: 10 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.

Rövid leírás:

Filmünk témájában konkrét tájrészrõl van szó, a bácskai agyagmezõkrõl. E térségben található gyógyító agyag, sár és tér, az õt körülvevõ több ezer éves kunhalmokkal egyetemben, az elfeledett szakrális földrajz része. Az említett elemekkel való találkozás, bajvívás, birkózás, megmártózás és egyéb kapcsolatok merülnek fel a filmben, a világban is jól ismert bácskai mûvészek tolmácsolásában.

Forgatókönyv, szerkesztõ: Fejõs Csilla
operatõr, vágó: Iván Attila
rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila

szereplõk: NAGY JÓZSEF, BICSKEI ISTVÁN, URBÁN ANDRÁS, ÓZSVÁR PÉTER

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

link: Agyag

"Monda vagy valóság?"

Vannak-e alagutak Magyarkanizsa alatt?

mondaa

idõtartam: 67 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.

Tartalom:
A város alatt húzódó alagútrendszer évszázadok óta izgatta a helybeliek fantáziáját. Ez az apáról fiúra szálló, már-már helyi legendává nõtt „szóbeszéd” közös kinccsé, közös titokká tette az alagutak mondáját. Történelmi bizonyítékaink e föld alatti rendszerrõl igencsak elenyészõek, ám a kanizsaiak váltig állítják, bizony, vannak alagutak a mai belváros alatt. Ezt rengeteg eset bizonyítja. A szájhagyomány szerint a város bizonyos pontjain vannak lejárók az alagutakhoz, ám ezeket nem olyan könnyû megtalálni. Egyrészt mert folyamatosan változik a belváros, építkezések, átépítések folynak, másrészt a közösségi emlékezet nem õrzött meg pontos földrajzi adatokat, információkat. Filmünkben olyan kanizsai lakosokat kérdezünk a kanizsai alagutakról, akik vagy munkájuk során tudtak meg többet errõl, vagy felmenõiktól hallottak történeteket, és értékes adatokkal, adalékokkal szolgáltak. S az, hogy mennyien, fõként az idõsebbek, tudnak az alagutakról, mindenképpen azt támasztja alá, hogy ha a történelem, a történelmi források nem is nyújtanak fogódzót, a szájhagyomány és a kis közösség emlékezete élteti a történelmet. Az egyéni történetek sokaságából, tarkaságából érdekes adatokra, dolgokra derül fény, és talán egy kicsivel közelebb kerülünk a történelemhez, annak is ahhoz a darabkájához, ami ezen a kis tájon zajlott, és aminek mi is a részei vagyunk.

rendezõ: Csubrilo Zoltán, Nadrljanski Tornai Erika
operatõr: Csubrilo Zoltán
vágó: Csubrilo Zoltán

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

link:

http://www.youtube.com/watch?v=b41gxAYAEaI&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=50

"A mese ereje"

mese

idõtartam: 33 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.

Rövid leírás:

Raffai Judit néprajzkutatót a Vajdaságban ismerõsei mesemondó embernek szólítják, tarsolyában olyan meséket hordoz, amelyek mindannyiunk kincsét jelentik. Az õ segítségével azokról az emberekrõl is szólunk, akik hagyományainkat megõrizték, tehetségükkel kiemelkedtek az átlagból. Nem vitás, Juditnak szívügye a népmesegyûjtés, és fontosnak tudja azt is, hogy a falvak hagyományos értékei tudatosuljanak, megmaradjanak.
affai Judit úgy érzi, talán nem lett volna népmesekutató, ha nem ismerkedik meg egy olyan idõs emberrel, aki népmeséivel lenyûgözte a hallgatóságát. Budapesten, a Néprajz Tanszéken pedig megismerte az egyéniségkutató iskola lényegét. Azt, hogy a mesemondónak nem elég csak a tudását felgyûjteni, az egyéniségét sem szabad elhanyagolni.

Forgatókönyvíró, Szerkesztõ: Fejõs Csilla
Operatõr, Vágó: Iván Attila
Rendezõ: Fejõs Csilla

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

Támogató:Szekeres László Alapítvány, Szabadka

link:

http://www.youtube.com/watch?v=volXsEUsdeM&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=6

"Mindennapi kenyerünk"

kenyeres

idõtartam: 17 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.

Rövid leírás:

Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma ? hangzik a Miatyánk sora. Mára a kérés, a könyörgés kézzelfogható jellege elhalványult, hiszen bárhol, bármikor hozzájuthatunk bármilyen péksüteményhez. Mindennapi kenyerünk, amely az emberiség egyik legnagyobb kultúrkörrel rendelkezõ szimbóluma, sokat vesztett jelentõségébõl, tiszteletébõl.Vajon milyen volt és hogyan készült régen az igazi cipó? Milyen a mai kenyér, s miben lett más? Milyen tapasztalati vagy viselkedési forma húzódik meg a kenyértörés motívuma mögött? Kire mondjuk, hogy nincs sütnivalója? Ezekre a kérdésekre ad a választ filmünk, amely a legõsibb, az otthoni, családi kenyérsütés fortélyait, jelentõségét, szertartásosságát kutatja fel egy falusi idõs néni segítségével.Szeretnénk bemutatni a hagyományos kenyérkészítési módozatokat, eszközöket is, és azt, ahogy ma készül mindennapi kenyerünk. Érdekes látni a különbséget. Ahogyan azt is, mit jelentett egykor az egy falat kenyér és mit jelent ma.

Rendezõ: Iván Attila                                                           

Operatõr: Csubrilo Zoltán

Vágó: Csendír Viktor                                     

Riporter: Tornai Erika

Szaktanácsadó: Kis-Iván Anna

Fordító (szerb): Draginja Ramadanski 

Fordító (angol): Biserka Pavlov                      

Zene: Juhász zenekar

Szereplõk: Apró Gáspár, Gazsó Tibor, Túrú Károly, Varga Viola

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék

link:

http://www.youtube.com/watch?v=ovPy2-sk3GE&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=36

"Testté lett alázat"

testte

idõtartam: 17 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.

Rövid leírás:

Ez a szituációs dokumentumfilm Nagy József világhírû színházi rendezõ munkamódszerét mutatja be a kezdetektõl (próbák) a befejezésig (bemutató). 2008 nyarán, otthon (Magyarkanizsán) készítette el az új darabját, Sho-bo-gen-zo /Az igazlátás ösvényei/ címmel. Ez a mû Dogen, XIII. századi zen mester fõmûve alapján készült. A darab az összes teremtmény idejének egybehangolásáról, az Igaz Harmónia utáni vágyról szól, az idõket sûrítõ pillanat igazságának próbatételérõl, mégpedig a rögtönzés analóg eszköztárával. Ennek a darabnak a világbemutatója is Magyarkanizsán volt, szeptember 11-én, a Mûvészetek Házában.Nagy József alázatossága a bácskai agyagmezõkbõl táplálkozik és a végtelen égbolt felé nyújtózkodik. Ez a magatartás jellemzõ rá a próbateremben és a színpadon is. A próbákon munka közben sokszor hosszú idõre a hangját sem hallani. Mégis, egyfajta láthatatlan kisugárzással, szellemi jelenléttel õ irányít és õ vezet. Sosem tesz erõszakot táncosain, nem hatalmi szóval rendezi színészeit. A koreográfiákban úgy fõszereplõ, hogy eggyéolvad partnereivel. Sokszor szándékosan a háttérben marad, hogy társait helyezhesse elõtérbe. Nagy József ebben a darabban elsõsorban mozdulatban képekben gondolkodik.Testével gondolkodik. Alázat, szelídség, képiség, test és csak ezután a ráció - ez az az út, amely az õ színházát megteremti. Nagy József azon, kevés alkotók közé tartozik, aki valóban a teljesség õsi gyökerei felé mozdul el. Minden egyes elõadása egyetemes távlatokat nyit.Ez a film a kortárs magyar mûvészet egyik legkiválóbb alkotójának mûhelyitkaiba avatja be a nézõt.

Rendezõ: Iván Attila

Szaktanácsadó: Bicskei Zoltán

Szerkesztõ, riporter: Fejõs Csilla

Operatõr: Csubrilo Zoltán, Iván Attila

Hangfelvevõ: ifj. Apczi Jenõ

Vágó: Csendír Viktor

Zeneszerzõ: Szelevényi Ákos

Idézet: Várszegi Tibor

Fordítás: Czérna Ágnes, Draginja Ramadanski

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Szülõföld Alap, Magyarország

link:

http://www.youtube.com/watch?v=sxvbhoo9ijI&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=35

"Jó bort mindenkinek!"

(A homoki bor élvezete)

bor500

idõtartam: 25 perc, DVCam, a készítés éve: 2008.

Rövid leírás:

Mindenütt más, jellegzetes bor terem. Más az íze, zamata, illata, összetétele.
A jó bornak nem kell cégér c. filmünkben azt szeretnénk megtudni,
hogy a SZABADKAI-HORGOSI homokvidéken (Délvidék) hány színû és ízû bor van.
Ez a homokvidék igazi kultúrtáj, jellegzetes arculatát az emberi tevékenységnek köszönheti. Szûkebb pátriánk szõlészeti gyökerei több mint 500 éves múltra tekintenek vissza.
A homoki szõlõk különbözõ idõben érnek, ezért szeptembertõl október közepéig tart a SZÜRET. Rögzítettünk egy tradíciókra épülõ szüretet, amikor a szõlõsgazdák hagyományos módon dolgozzák fel a szõlõt a portájukon.
Meglátogattuk a Palicson életre hívott SZÜRETI NAPOKAT, ahol mulatsággal ülik meg a bõséges termés felett érzett örömöt.
Megtudhattuk, hogy hogyan vélekedik egy Mûvész (grafikus, színész, filmrendezõ) a bor filozófiájáról.
Ellátogattunk a homoki borokra vágyók Mekkájába, a hajdújárási BORKASTÉLYBA.
Bepillantottunk a Borkastély nyári MÛVÉSZTELEPÉNEK életébe is.
A borkészítõ emberben a szív szeretetét kell hangsúlyozni, vagyis annak az emberi munkának az erejét és teremtõ mûvészeti hatását, amelynek végeredménye az ital.

Rendezõ: Iván Attila

Szerkesztõ, riporter: Fejõs Csilla

Operatõr: Csubrilo Zoltán

Hangfelvevõ: ifj. Apczi Jenõ

Forgatókönyv: Csubriló Éva

Vágó: Csendír Viktor

Zeneszerzõ: Dobó László

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Szülõföld Alap, Magyarország

link:

http://www.youtube.com/watch?v=ehQV9kGwztk&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=2

"Kertünk Istennel határos"

Részletek Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezésébõl 1906-1915

kertunk

idõtartam: 17 perc DV a készítés éve: 2008.

Rövid leírás:

2001-ben adta közzé a Kortárs Kiadó a bánáti születésû író Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezését Kertünk Istennel határos címen. A több mint nyolcvan éve zárolt leveleket csak 2000-ben bonthatták fel az író és Weisz Anna kérésére.A levelek külön-külön is olvashatóak, kisebb idõkeretbe is foglalhatóak, ám a történet egészében találjuk meg a két ember valódi lényének kisugárzását. Mi erre természetesen nem vállakozhatunk, egy kisebb részlet és a téli képek erejével szeretnénk közelségbe hozni a könyvet, a levelezést és a két ember lényét.

Közremûködött:
Bánszki Anna
Ripcó László
Zene:
Atyimcsev Judit (zongora)
Szécsényi Hilda (cselló)

Rendezte:
Csubrilo Zoltán
Nadrljanski Tornai Erika

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

Támogató:Szekeres László Alapítvány, Szabadka

link:

http://www.youtube.com/watch?v=ulgc5bd343M&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=29

"Az 1848-as magyar szabadságharc emlékei a Délvidéken"

idõtartam: 29 perc DV a készítés éve: 2008.

Rövid leírás:

A 29 perc hosszúságú film anyaga három egymástól jól elkülöníthetõ, de szervesen egybetartozó, egészet alkotó témakörbõl áll:

1., A bácskai-bánáti hadi események kronológiájának, helyszíneinek-körülményeinek bemutatása (ütközetek, csaták, ostromok, megtorlások méltatása).

2., A délvidéki illetõségû illetve az itt született aradi vértanúk (az eleméri Kiss Ernõ, a Nagybecskereken született Lázár Vilmos és a törökbecsei Leiningen-Westerburg Károly) és a harcokban kitûnt egyéb ismert személyek (pl: Rózsa Sándor) , szûk pátriánk hõseinek a bemutatása, életútjuk, szülõvárosaik láttatása (pl: Zenta, Zombor, Nagybecskerek, Magyarittabé, Szenttamás ...).

3., Mûvelõdéstörténeti anzix: A '48-as szabadságharcal kapcsolatos igen gyakran hányattatott sorsú emlékmûvek, sírok, kegyhelyek, köztéri szobrok, egyéb mûalkotások és az ide vonatkozó, múzeumi anyagok, gyûjtemények megörökítése

(pl: Bácskossuthfalva Kossuth szobrának kálváriája).

rendezõ: : Iván Attila

operatõr: Csubriló Zoltán

vágó: Csendír Viktor

riporter: Tornai Erika

forgatókönyvíró: Pósa Károly

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató:Szekeres László Alapítvány, Szabadka

Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság

link:

http://www.youtube.com/watch?v=Gv7kk7IvPiI&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=4

"Még oda nem ér az idõ..."

idõtartam: 25 perc DV a készítés éve: 2008.

Rövid leírás:

A film fõszereplõje Ilonka néni, aki a város (Magyarkanizsa) határán lévõ tanyavilágban él. A helybéliek egymás között csak úgy emlegetik a helyet: Szúnyogfalu. A naponta oda-vissza közlekedõ sínbusz utasai két sor házat láthatnak csupán. Legtöbben, amikor elsuhannak mellette, rácsodálkoznak, hogy ott van valami, hogy ott élnek emberek, távol az autók és a város zajától. Itt ez a kis világ, amelyben mintha még az idõ is megállt volna, bár teljes mértékben állíthatom, hogy megis állt.


A Szúnyogfalu egyedüli kapcsolata a külvilággal a naponta kétszer arra elhaladó sínbusz. Ezen a helyen él évtizede Ilonka néni, aki a kicsinyke nyugdíját földmûveléssel és állattartással egészíti ki. Ebbe a szinte semmiben lebegõ kis közösségben, ahol csigalassúsággal vánszorog az idõ, hiszen a napok oly egyformák. Ez azt jelenti, hogy máshol a világ tovább forog.

A 2007-2008-as Dunaversitas mestermûhely filmje
rendezõ: Csubriló Zoltán
operatõr: CSUBRILÓ ZOLTÁN
zene:
gyártó:

producer:

link:

http://www.youtube.com/watch?v=IA5wWzaYYOE&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=27

(2008)


2007

"Kell ma a csönd"

idõtartam: 9 perc hang: CH1 a készítés éve: 2007.

Rövid leírás:

Ma, amikor mindent hallani akarunk, amikor hangunk elveszik a zajban, ma, amikor nem halljuk és nem értjük egymást. Mindig kellett a csend, de most nagyon. A ma embere mindig másnak beszél. Elfelejt önmagára figyelni. A csendben találkozhatunk önmagunkkal és találkozhatunk Istennel. Mindkettõt oly nehéz elérni. Ritka az a pillanat, amikor egyedül lehetünk, bár irtózunk is a magánytól. A csendben hallani a szót, érezni a gondolat lüktetését, és látni a világot a maga teljességében. Mert a csönd nem sivatag, nem hangtalanság. Akár egy mezõ, amely maga a csönd, mégis ezernyi, milliónyi rezgés, mozgás, szárnycsapás, mozdulat él benne percrõl percre.

Nagyon kell ma a tér. Életünket falak, épületek között éljük. Látóterünk folyton akadályokba ütközik, fölfelé pedig igen ritkán tekintünk. Ahol az ég egybemosódik a tájjal, ott szemünk elnyeli a távolságot, és beleszédülünk a határtalanságba. A föld felett elrepülõ madarak szárnysusogása is betöltheti a teret, és megállíthatja az idõt egy percre. A mezõ megannyi virágja, fûcsomója is annak a tökéletesen megalkotott rendnek a töredéke, ami minket is körülvesz. S ha egyszer közel kerülünk a végtelen, idõtlen létélményhez, talán akkor vagyunk a legközelebb emberhez és Istenhez. Talán akkor a legkevésbé magányos az ember, amikor egyedül van.

rendezõ: Tornai Erika és Csubriló Zoltán
operatõr: CSUBRILÓ ZOLTÁN
zene: ASZTALOS ALFRÉD
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

(2007)


"Ameddig bírok, addig dolgozok"

- portréfilm Major József kõfaragó mesterrõl / 20 perc /

Rövid leírás:

Major József kõfaragó mester bemutatja mindazokat a régi és uj kõfaragási technikákat amivel a kõfaragók dolgoznak, dolgoztak.
rendezõ: Tornai Erika és Csubriló Zoltán
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

link:

http://www.youtube.com/watch?v=h2mm3XVsxTU&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=26

(2007)


" Víz - tükör - kép "

- portréfilm Bödõ Bálint bácsiról / 24 perc /

Rövid leírás:

Kanizsainak lenni annyit jelent, Tisza-partinak lenni. Évezredek során öltött alakot és formát a tiszai lét, a víz és a part, a folyó és a település titkos, homályos,valóságos és mitikus kapcsolata. Így vált a Tisza a partján élõk lételemévé, nélkülözhetetlen közegévé.

A kanizsai Bödõ Bálint bácsi egyike azoknak, akik a legtöbbet mesélhetnek a Tiszáról.
Bálint bácsi aTisza partján nõtt fel, és most, még kilencvenévesen is minden délután a folyóparton horgászik.

rendezõ: Tornai Erika és Csubriló Zoltán
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

link:

http://www.youtube.com/watch?v=Sbj0SNXI5Cs&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=56

( 2007 )


" Ki vagy mi voltam "

- portréfilm idõtartam: 20 perc hang: CH1 a készítés éve: 2007.

Rövid leírás:

Kari 27 éves átlagos családból származó vajdasági fiú. Szüleinek (a magyar apa és a német-szerb anya) egyedüli gyermeke. Kb. 20 éves korától heroinfüggõ. 2 éve sikertelenül próbálkozik megszabadulni függõségétõl. Utolsó esélyként éli meg a közösségbe lépését - tudjuk meg az édesapjától aki visszavárja fiát és elmeséli az eddig történteket, fia tönkrement életét. Az apa elmeséli, hogy Kari akivel egy válalatban dolgoztak (sokszor ugyanazon a munkán) az utóbbi idõben már nem volt képes a legegyszerûbb munkák elvégzésére sem.. Majd otthon maradt, elzárva a külvilágtól, és szüleivel együtt szenvedték végig ezt a 3 hónapos idõszakot, amikor a fizikai elvonás súlyos fájdalmakat okoz a leszokni próbáló egyénnek. Utánna õ maga határozott úgy, hogy bevonul a közösségbe. A filmben szeretném bemutatni, miként tud a közösség olyan légkört teremteni, hogy az ide bejelentkezõ fiatalok az életükkel megbékélhessenek. Ebben fontos az eszmények kiemelése, önmaguk és mások tisztelete. Az élet apró, kicsinyke, de fontos rezzdüléseit, eseményeit szeretném e közegben rögzíteni. A film végén a kiválasztott személy, Kari, találkozik a szüleivel akik meglátogatják a közösségben és hisznek a felépülésében, gyógyulásában.

rendezõ: : Iván Attila
forgatókönyv: Iván Attila

operatõr: ifj. Apczi Jenõ, Iván Attila

vágó: Iván Attila
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Dunaversitas, Budapest

link:

http://www.youtube.com/watch?v=s5zlIchG8yI&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=59

( 2007 )


" A MAESTRO " /Dan Reisinger Magyarkanizsán/

- portréfilm idõtartam: 34 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2007.

Rövid leírás:

Dan Reisinger formatervezõ, grafikus, festõ vezetõ helyet foglal el a világranglistán. Termékeny mûvész, széles skálán dolgozik és az izraeli formatervezés úttörõje.Nos Õ barátainak csak Iván, a kanizsai születésû mûvész aki 1949-ben Izraelbe költözött.A közelmúltba szülõvárosába Magyarkanizsára látogatott.Vissza kell menni a szülõföldre ahol a titkok birodalmába beavattak.Vissza a gyermek és ifjúkor porondjaira, vissza a Tisza-parthoz, ahol víz neszez, vissza a park ékeskedõ fáihoz, a virágok ragyogó színekben táncolnak.Való igaz, nincs vége a nyárnak.Nincsen széle a létezésnek, mindannyian a szíve közepébe égünk.Ha a belsõ otthont megtalálva építkezni tudsz belõle, akkor nyugodtan szembenézhetsz a világgal, bárhová is veted a tekinteted.

Dan Reisinger egyébként a varázslatos találkozások mestere gyermekkora és ifjú éveinek szinterén olyan városrészeket járhattunk be vele amelyek csak az õ intésére nyíltak meg. Dan Reisinger ma Tel-Avivi stúdiójában és Cesarei otthonában dolgozik.Amikor legutójára szülõvárosában Magyarkanizsán járt, elsõ alkalommal rendezett plakát kiállítást.

rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr: Iván Attila

vágó: Iván Attila
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék

link:

http://www.youtube.com/watch?v=wFop6zosZWA&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=13

A film szerb felirattal/film sa srpskim titlovima:

http://www.youtube.com/watch?v=l__KGHTa_ZY&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=11

A film angol felirattal/film with English subtitle:

http://www.youtube.com/watch?v=umn-y2idF7s&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=12

( 2007 )


"Szép dallamok (Kurina Kornél portré)"

kurina
- idõtartam: 20 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2007.

Rövid leírás:

Portréfilm Kurina Kornél jazz zenészrõl.
A jazz muzsika nagy öregjei szépséges, mély és igaz zenéket hagytak hátra. A régi, békebeli Jugoszláviában a jazz hiteles elõadói között szerepelt a Kurina zenészcsalád, tevékenységük Magyarkanizsa zenei életével volt egyenlõ. A családi út folytatója Kurina Kornél, aki pályafutását 15 évesen a családi zenekarban kezdte, ma már saját jazz zenekarát vezeti és vendégmuzsikusként rendszeresen szerepel ismertebb magyarországi  zenekarokban. Az elkövetkezõ percekben lépjen fel a pódiumra Kurina Kornél, aki sohasem távozott onnan anélkül, hogy ne próbálta volna meg átadni a lelkét a közönségnek.

rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr: Iván Attila

vágó: Iván Attila
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link:

http://www.youtube.com/watch?v=BhL5Q9Oh3M4&feature=share&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc

( 2007)

" A bánáti fényképészet története"

fenykepe
- idõtartam: 28 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2007.

Rövid leírás:

A régi fényképek üzenete a francia szociológus, Bourdieu szavaival fejezhetõ ki legjobban: „Ebben a társadalomban, melyet lázba ejt a becsület, a tisztesség és a tiszteletreméltóság érzése, ebben a zárt világban, ahol minden percben és menthetetlenül magunkon érezzük a többiek pillantását, fontos, hogy a másiknak önmagunk legtisztesebb, legméltóbb képét nyújtsuk át.A szereplõ a nézõnek tiszteletet ad, udvarias, konvencionális, szabályozott aktussal és azt kéri tõle, hogy ugyanazon konvencióknak és normáknak engedelmeskedjék.”
Az utóbbi néhány évben egyre növekszik az érdeklõdés a vizuális mûvészetek iránt, beleértve a régieket is. A XXI. század elején, a számítógépek elterjedésével a képi kommunikációnak térségünkben is megnõtt a vizuális jelentõsége. A szaporodó fotókiállítások száma is ezt jelzi. Ennek egyszerû magyarázata, hogy a képi kommunikáció közvetlen, önmagáért beszél.
Ezeken a képeken keresztül kommunikálnak velünk a régi fényképészek. Térségünkben az 1840-es évek elejére tehetõ a fotózás kezdete, de szinte 1950-ig nagyon drága szórakozásnak bizonyult. Ebbõl kifolyólag a helyi, és a vándorfényképészek is csak a biztosan eladható mûtermekben készült családi fotókra és portrékra vállalkoztak. Megrendelésre készítettek esetleg mást, vagy puszta kedvtelésbõl, szórakozásból, de ez veszteséges vállalkozásnak bizonyult. A mûtermi fotózástól való megválás tehát csak akkor történhetett meg, amikor a fényképkészítés folyamata olcsóbb lett, s a fényképezés áttért az exteriõr megörökítésére.
Ez a 20-30 perces dokumentumfilm a bánáti fényképészet történetének elsõ korszakát (1848-1918) mondhatnánk hõskorát dolgozza fel az elérhetõ levéltári és fényképanyag alapján, Német Ferenc –mûvelõdéstörténész és Bánát kutató segítségével.

rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr: Iván Attila

vágó: Iván Attila
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link:

http://www.youtube.com/watch?v=4dRHlWRqTNc&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=7

( 2007 )

" A vajdasági Giuiletta Masina " Erdélyi G. Hermina portré

- idõtartam: 27 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2007.

Rövid leírás:

Erdélyi G. Hermina Szabadkán született. 1995-ben diplomált Újvidéken. Sok színháznál, csoportnál kereste kenyerét Újvidéken, Budapesten, Belgrádban és Krakkóban is. 1998-ban megállapodott Szabadkán, és a Népszínház Magyat Társulatához szerzõdik, de rendszeresen játszik a Kosztolányi Dezsõ Színház, a szabadkai Gyermekszínház, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház elõadásaiban valamint Urbán András Társulatában is.

rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr: Iván Attila

vágó: Iván Attila
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link:

http://www.youtube.com/watch?v=6mEy0lNWudg&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=39

( 2007 )


2006


" A szép Tisza és más "

idõtartam: 8'55'' hang: CH1, 2006.

Rövid leírás:

A mindent behálózó vérérként kanyargó Tisza évszázados mesék, mondák, történetek alanya. A film a Tisza jellegzetes természetrajza mellett annak szellemi területekre való kisugárzását is bemutatja, érzékivé téve a filmnyelv számára folyónk "szellemét" is. A folyó, mint a változó idõ foglalata jelenik meg az Alföld síkságának mozdulatlan, az Örök idejét sugalló idõtlen keretében.

A XX. századi nagy mûvészeknek is állandó témája volt és ma is a Tisza, különösen sokat foglalkoztak vele Magyarkanizsa, Zenta körzetében.

Filmünk ezeknek az alkotóknak a mûveire támaszkodva hoz létre egy egyedi vizuálitással megfogalmazott esszét, amelyben a Mûvészet és a Tisza kapcsolódik szerves egésszé. Csak a Tiszavirágzás páratlan költõi jelensége, az irodalomtól kezdve a képzõmûvészetig, számtalan mûben megörökítettett. Nemrégen került megrendezésre a Hangverseny a vízen címû esemény, amely maga is a víz és a költészet közvetlen összekapcsolására törekedett. Filmünk ennek a kivételes szépségû történésnek a vázára épülve kapcsolja maga köré a többi mûvészeti ág megnyilatkozásait.

Talán nem véletlen, hogy éppen itt, ahol a leghangosabb zizegéssel virágzik a Tisza, Magyarkanizsán, született meg az elmúlt évtizedekben a Tiszavirág költészet. Koncz István és Tolnai Ottó verseiben, esszéiben, Dobó Tihamér nagy japán rajzolókat idézõ grafikáiban.

A film, a mûvészek belsõ élmény és látomásos képi-hangi világát összeköti a természet lírai megközelítésével.

rendezõ: Iván Attila
forgatókönyvíró: Bicskei Zoltán
narrátor: Bicskei István

zene: Mezei Kinga, Kovács Ferenc, Benkõ Róbert, Olivier Messianen, Arvo Part, SYNERGIE zenekar

operatõr: Csubriló Zoltán, Iván Attila

vágó: Csendír Viktor
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék

link:

http://www.youtube.com/watch?v=_v5PPEMI8bU&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=18

A film szerb felirattal/film sa srpskim titlovima:

http://www.youtube.com/watch?v=IWRQhKQ5FQ4&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=16

A film angol felirattal/film with English subtitle:

http://www.youtube.com/watch?v=CkF3y4Dr5k0&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=17

( 2006 )


" A szellem mozgatja, csend szövi: A kosárfonó"

koaras
idõtartam: 26 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2006.

Rövid leírás:

Vajdaságban, így a Tisza menti falvakban még mindig föllelhetõ a néhai közösségek otthonossága, bensõségessége, hagyományai – amely tudást és élményt, példát és gyakorlatot ad ma is. Ezeknek a régi mesterségeknek, a szépségét és igazságát az adja meg, hogy átvészelték az idõt. Az utolsó pillanatot megragadva, lehetõséget adunk arra, hogy filmszalagon is megõrizzük a délvidéki, Tisza környéki magyarság múltjának felbecsülhetetlen értékû kincseit. Ez egy a régi mesterséget bemutató esszéfilm, amelyet a Vajdaságban, a Tisza menti településeken a hagyomány újraéledése, élõ éltetése köt össze.
E film a kéz és anyag kapcsolatán keresztül õrizte meg az öröktõl való mentalitást, így mindent egységben lát, szervesen tart és idõtlenségben érez. E közösség megmaradt látása sajátos, messzi kötõdésû burkaiban, a régi tevékenységeket még napjainkban is használja. Ez az idõ mélyébõl hozott és hagyományozott öröksége. A magyar kultúrát az évezredek folyamán sokféle hatás érte, ma is mind újabb és újabb próbatétel elé kerül. A régi mesterségek is. Joggal tehetjük fel a kérdést, vajon átvészelik-e ma az idõt, s ha mégis, minek köszönhetõen. Nincs fontosabb dolog, mint e mesterségek, tevékenységek átörökítése, érzéki átadása, szerves folytatása. Képanyagunk segítségével szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogyan tanulja újra egy közösség az emlékezetében õrzött hagyományokat, ami számára ismét értékké vált.
 Ma már egyre nagyobb számban vannak jelen olyan fiatalok, akik gondját viselik e kincsesháznak, mert van hozzá anyatejjel szívott, gondoskodással örökített érzékük. A közelmúltban többtízen eredtek a valamikor népszerû mesterek nyomába. Õket hallgatva valamennyien megpillanthatjuk az idõtlenség szemét, de vajon az hogyan tekint ránk és mit mesél? A hajdanán kosarak halmát fonó ember ujjai között még mindig ott remegnek, zizegnek és fésülködnek az összehajló vesszõk. A híres öreg martonosi kosárfonó mesterek vallomása.

rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr: Iván Attila

vágó: Iván Attila

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
támogató: Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, Újvidék

link:

http://www.youtube.com/watch?v=Nq6saUX7kiI&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=8

( 2006 )

" A horgosi Kárász család "

idõtartam: 33 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2006.

Rövid leírás:

Rövidfilm a nagy múltra visszatekíntõ Kárász családról, akikrõl a szegedi Kárász utcát is elnevezték. A Kárász család a XVIII. századtól kezdve meghatározõ szerepet játszottak Dél-Magyarország kultúrális, vallási és politikai életében. A család tagjai közül sokan jelentõs poziciókat töltöttek be a közigazgatásban (alispán, fõjegyzõ, királyi tanácsos, stb.). Leszármazottaik még ma is élnek. A XVIII. század végén, Szegeden elhunyt Kárász Miklós Antal családi sírboltja ma is látható a horgosi templom szentélye alatt. A kastély elõtti parkban (de Szeghalom környékén is) arborétumot létesítettek.

A Kárász család és a helyi lakosok nyugtalanító nosztalgiával nézegetik a Kárász kastély megrongálódott épületét, siratják régi pompáját de az illetékesek minden bizonnyal nem fáradoznak a helyreállításán. E jeles épület, pusztuló értékünk megmentésének reményében készítettük mûsorunkat, meg azért is, hogy az idõsebbekben felidézzük fiatalkoruk talán megfakult, megkopott, de el nem felejtett emlékeit, a fiatalok tekintetét pedig egy olyan korokon átívelõ családi történet felé fordítsuk, amelyrõl a közelmúltig viszonylag keveset hallottak, de amely éppúgy része magyarságunknak és emberségünknek, mint a letûnt századok egyéb ránk maradt hagyatéka.

rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr: Iván Attila

vágó: Iván Attila

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
támogató: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest

link:

http://www.youtube.com/watch?v=0su92JExtrE&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=9

( 2006 )


2005

" AZ ÁL-ARC A LEGJOBB ARC ? "

idõtartam: 26 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2005.

Rövid leírás:

A filmben Léphaft Pál délvidéki karikatúrista portréját próbáltuk megrajzolni, hiszen rajzai nem csak közvetlen környezetünk eredeti értékei között tarthatók számon, hanem a jelenkori európai kultúrának az összefüggésében sem kerülhetõek meg. A filmben hangsúlyozni szeretnénk, hogy szereplõnk mi mindent tud a komikum nagy archívumába, letétbe helyezni. Talán azért is volt izgalmas számunkra megválaszolni, mi lázasítja be a mi karikatúristánkat. Abból indultunk ki, minden embert érdekli a saját élete és mestersége. Léphaft Pál hallatlan empátiával mesél azokról az eljárásmódokról, amelyeket használ, és mesél azokról az élményekrõl, mintegy rejtett dolgokról, amelyeken átfutva a karikatúra, karikatúra lesz. Hogy mindezt mennyire tudja jól csinálni, az már elvált.

rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila
forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr: Iván Attila

vágó: Iván Attila

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link:

http://www.youtube.com/watch?v=H7MI5keU-hw&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=3

( 2005 )


"A Mozi 50 éve" - A magyarkanizsai mozi félévszázada

idõtartam: 53 perc hang: CH1 a készítés éve: 2005.

Rövid leírás:

A film forgatása és feldolgozása közben rádöbbentem, hogy mennyire fontos foglalkoznunk és megörökítenünk, megõriznünk régmúltunk értékeit. A mi környezetünkben is napról-napra rengeteg tárgyi és szellemi érték lesz áldozata a mindent befedõ feledés porának. Ha ezeket a tárgyi és szellemi értékeket hagyjuk veszni, akkor mi magunk is elveszünk!

A mozifilm fontos része volt közösségünk életének, ezért kell most az utolsó pillanatban megörökítenünk a filmkultúránk emlékeit, annak jelentõségét az itt élõk jövõje számára. A film készítése közben kapott segítség tanúskodik a még mindig élõ közösségi szellemünkrõl, a maroknyi földrõl az itteni, a délvidéki magyarság talpa alatt. Akik még élünk, remélünk és mindennap hittel küzdünk azért, ami a számukra még kedves és szent. Olyan ez, mint az elsõ csók íze, ha behunyjuk szemünket. Nekünk itt a délvidéken sokkal, de sokkal többet kellene foglalkoznunk azzal a kevéssel amink még van. Ha mi sem vigyázunk rá, akkor az vagy elvesz, vagy másé lesz.

rendezõ: ifj. Apczi Jenõ
forgatókönyvíró és szerkesztõ: ifj. Apczi Jenõ

operatõr: ifj. Apczi Jenõ

gyártó: Color Foto Digital, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link:

http://www.youtube.com/watch?v=GFKpkCXiLC8&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=45

( 2005 )


"A naplemente fonákja"

idõtartam: 24 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2005.

Rövid leírás:

Ez a lírai dokumentumfilm Tolnai Ottó neves vajdasági irodalmár költészetére támaszkodva kalauzol el bennünket azokra térségekre, bácskai tájakra, városokba amelyek meghatározták életútját. Tolnai mozzanatai, életének helyszínei, eseményei, alakjai, tájelemei látomásszerû panorámává teljesednek.Tolnai verseinek morzsolgatásával megidézi az alföldi táj szellemét. A hely szellemét. Az írások révén a leírt látványok világába merülünk A kaleidoszkópba elhelyezet versek fûzére, a narráció, Tolnai vallomásai folyton változó színes képet mutatnak.

rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila

forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

szereplõ: Bicskei István színmûvés

narrátor: Bicskei Flóra és Bicskei István

zene: WLODZIMIERZ NAHORNY ÉS MIQUÉU MONTANARO

operatõr: Iván Attila

vágó: Iván Attila

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék

link:

http://www.youtube.com/watch?v=5ArxcMNFO6I&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=5

( 2005 )


"Mozgásban"

idõtartam: 33 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2005.

Rövid leírás:

Lírai portréfilm Urbán Andrásról a délvidéki fiatal rendezõrõl. Urbán a legérzékenyebb, Nagy József mellett legnagyobb tudású színházi emberünk, az AIOWA alapítója, a Woyzeck, a Hamlet stb. rendezõje. Olyan mûvészeti ágat szorgalmaz, amelyet csak ,,õrültek'' csinálnak - groteszkre, szélsõségesen esztelenre, netán perverzre áthangolt elõadások.A nehezebb utat választotta, nem pedig a biztonságos kommerszet. A filmben betekintést nyerhetünk munkamódszerére és múvészi látásmódjára.

rendezõ: Fejõs Csilla

forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr: Iván Attila

vágó: Iván Attila

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link: Mozgásban

( 2005 )


"Szivárványkígyó"

buty

idõtartam: 33 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2004.

Rövid leírás:

Portréfilm Bicskei István színmûvészrõl, a franciaországi Jel színház tagjáról.
Oly sok magas szintû mûvészet termett Tisza-parti városkánk, a délvidéki Magyarkanizsa vonzáskörében.
Ez alkalommal Bicskei István színmûvész életútját, “szivárványkígyóját” követhetik.
Útjára indult a nagy Szivárványkígyó, a Rainbowsnake, amelyet Bicskei Ausztráliában pillantott meg.
Alakját az ottani benszülöttek vésték a sziklába és követték életük során.
Bicskei, ahogy a szülõföldjén nevezik Bütyök szivárványkígyója a kanizsai szikes, a Járás repedéseibõl indult, körbejárva a világot, helyeket, színpadokat, embereket, hogy lassan visszatérjen kiindulópontjához.

rendezõ: FEJÕS CSILLA
forgatókönyvíró és szerkesztõ: FEJÕS CSILLA
operatõr: IVÁN ATTILA
vágó: IVÁN ATTILA
gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa
támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link: Szivárványkígyó

( 2004 )


2004

"10 éves a Jazz fesztivál"

idõtartam: 50 perc hang: CH1 a készítés éve: 2004.

Rövid leírás:

Magyarkanizsán, ebben a Tisza-parti kisvárosban minden év szeptemberében összegyûlnek a térség és a külföld színvonalas muzsikusai. Ez az 50 perces dokumentumfilm az itt megrendezésre kerülõ Jazz, improvizatív zenei fesztivál eddigi 10 évét, annak történetét mutatja be. A zene nem foglalható szavakba. Mégis, ha ki szeretnénk fejezni a jazz és improvizatív zene szellemi lényegét, azt mondhatnánk, hogy az a létezés tárháza, benne a törékeny és erõs ember elemi tisztaságával, õszinteségével, boldogságával, szeretetével, szenvedésével és szertartásosságával.

rendezõ: Csubriló Zoltán és Apczi Jenõ

operatõr: Csubriló Zoltán

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék

link:

http://www.youtube.com/watch?v=jrINiYO8XOo&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=28

( 2004 )


2004

"Tallián Emil" a törökkanizsai világutazó

idõtartam: 34 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2004.

Rövid leírás:

Kevés embernek teljesülnek be a gyermekkori álmai. Egy ilyen szerencsés és különös ember volt Törökkanizsa nagy szülöttje és legendás hírû fõszolgabírója, Tallián Emil.

Munkásságát és dinamikus életpályáját országszerte méltányolták. A legnagyobb feltûnést mégis vadászútjai keltették. Elõször csak a botanika és a természet iránti vonzalom, majd késõbb vadászszenvedélye csábította el távoli világrészekre.

A világutazó szolgabíró Európa majdnem minden országát bejárta. Vadászútjairól rendszerint gazdag zsákmánnyal, különleges trófeákkal és egzotikus növényekkel tért haza szeretett szülõvárosába, amelyet addig építgetett és szépítgetett, amíg héthektárnyi parkjával nem lett az Alföld egyik legszebb gyöngyszeme és oázisa. Az utazásairól visszatérõ szolgabírót hõsként ünnepelték. Életében szerették és megbecsülték, de halála után sem feledték el, és szobrot emeltek tiszteletére.

Voltaképpen a véletlen mûve, hogy Tallián Emilt a hazai és a külföldi közvélemény egzotikus vadászútjairól, jobban mondva hobbijáról tartotta számon. Pedig több volt õ a vadásszenvedélyének hódoló, pénzes földbirtokosnál, hiszen meghatározó szerepe volt Törökkanizsának és környékének életében. Az egészséges életmód, életvitel szószólója volt, törökkanizsai viszonylatban az elsõ, akit ma lelkiismeretes környezetvédõnek, a város egészséges élettere kialakítójának nevezhetnénk. Neki köszönhetõen vált Törökkanizsán és környékén a parkosítás és fásítás valóságos mozgalommá. Az õ nevéhez fûzõdik kórházak, szegényházak, könyvtárak, olvasóegyletek alapítása, továbbá artézi kutak fúrása, faiskolák és mintagazdaságok létesítése. Õ építtette és parkosította a törökkanizsai vasútállomást is, amely életének, gyakori utazásainak valamiféle szimbóluma is volt. Mindig onnan indult, és oda is érkezett vissza világjáró útjairól.

Munkássága a XX. század viharaiban feledésbe, homályba merült. A XXI. század elején ideológiától mentesen elevenítjük fel a világutazó vadász életét és munkásságát, valamint a törökkanizsai Tallián család rövid történetét.

rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila

forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr és vágó: Iván Attila

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link:

http://www.youtube.com/watch?v=5-09fvbwGok&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=10

( 2004 )


2004

"Kosztolányi nyomában"

idõtartam: 16 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2004.

Rövid leírás:

Bogdán József rendbe rakta a Kosztolányi-hagyatékból a véletlen során neki jutott tárgyakat és dokumentumokat, Kosztolányi Dezsõ rózsafa pipáját, fia, Kosztolányi Ádám rubinköves gyûrûjét, és egy nagy, poros, málladozó kartondobozban lelt jegyzeteket, leveleket, képeket, iratokat. Hogyan kerültek ezek a relikviák a vajdasági papköltõ tulajdonába? Véletlenül. Ft. Bogdán József, Verbicán és Oroszlámoson, majd Törökkanizsán szolgáló papként már közel egy évtizede augusztusonként egy hónapot a budai Szent Gellért-plébánián szolgál. 2002. augusztus 20-án a Szent László Kórházból papot kértek egy súlyosan beteg nénihez. A néni Mostbacher Ödönné Szalai Rózsa, a Kosztolányi család jogutódja volt, akinek halálával a hagyaték gondozója az utolsó kenet felvételénél jelen levõ Nagy Borbála Ildikó, Szalai Rózsa unokahúga lett. Õ látta vendégül ugyanezen év szeptemberében a gyóntató papot, és ajándékozta neki a becses dokumentumokat.

Ezek a személyes, bensõséges események rávetülnek Bogdán József könyvének (A Kosztolányi család közelében) tartalmára és módszertanára is. Lévén költõ maga is, a könyv elsõ részében a beleélés vezérli tollát, a kis Ádámmal foglalkozó Kosztolányi Dezsõ nevében szólal meg egy-egy dokumentum kapcsán, majd családi jelenetet dramatizál, saját versében kelti életre Ádámot, s annak szeretett dajkáját, Bözsit, sõt, Kosztolányi Dezsõ nevében megírja annak hetvenötödik születésnapjára szóló versét, vagyis az 1936-ban elhalálozott költõt tovább élteti 1960 márciusáig, fél századnyi kurta életét negyed évszázaddal meghosszabbítván. Az ilyen csalafintaságok sora olvasztja egymásba a két világot, mondhatnám úgy is, a két költõi világot, Kosztolányiékét és Bogdánét, az utóbbi magába szippantotta az elõbbit, és éltetõ táplálékként használja beleérzéses, átéléses gondolataiban.

rendezõ: Fejõs Csilla és Iván Attila

forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr és vágó: Iván Attila

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

link:

http://www.youtube.com/watch?v=wt6Y-LShM0k&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=33

( 2004 )


2004

"Tûszúrások"

idõtartam: 33 perc hang: CH1+CH2 a készítés éve: 2004.

Rövid leírás:

Ez a 33 perces dokumentumfilm Tolnai Ottó neves vajdasági irodalmár költészetére támaszkodva kalauzol el bennünket azokra térségekre, bácskai tájakra, városokba amelyek meghatározták életútját.Tolnai Ottó a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Rendhagyó kalauzként azokba a világokba vezeti el a nézõket, melyekben mûvei gyökereznek: Ó-Kanizsára, Újvidékre, Szabadkára, Palicsra és otthonába, a Homokvárba. Tolnai mozzanatait, életének helyszínei, eseményei, alakjai, tájelemei látomásszerû panorámává teljesednek ki s ezzel bevezetik e költészetbe Tolnai meghatározó élménykörét. "Gyermekkorom pannóniai idillje, mi más lenne az én birodalmam?"

rendezõ: Fejõs Csilla

forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

operatõr és vágó: Iván Attila

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link: Tûszúrások

( 2004 )


2004

"Tûzút"

idõtartam: 21 perc hang: CH1 a készítés éve: 2004.

Rövid leírás:

Ez kisjátékfilm Csáth Géza Frigyes c. Novellája alapján készült és a délvidéki szikes pusztaságában vándorló Csáth Gézának a Hely Szellemével történt felkavaró találkozásáról szól. A Magyarkanizsához is kötõdõ Csáth Gézának szokása volt idõnként a gyógyfürdõ forrása, a szikes pusztaság közepén lévõ, Csodakút mellett hazaballagni Palicsra. Zakatoló fejének görcsét a szikes pusztaságának tarka csöndjével, tágas horizontjával próbálta ily alkalmakkor oldani. Egy kiégett, fekete földkockának túlvilági tájára érkezvén, egy furcsa tanyarommal találkozik. Az ereszaljról rothadó ruhák, tárgyak, zsákok százai lógnak. E himbálózó "kiállítás" közt bukkan föl Frigyes, aki az írót szemügyre véve, vizsgálgatva, végigkalauzolja õt tanyaromján. Csáth eleinte az orvos távolságtartásával figyeli Frigyest, mígnem ezen a szürreális, zaklatott világon egyszercsak átsüt kaotikus világunk rajza. Csáth szemében Frigyes, fokozatosan egy megszálott õrzõvé változik, tanyája végtelen tér, egy összeomlott civilizációra utaló romos labirintus, múzeum. Mániái mindinkább egy szerzetes alázatos munkájának tûnnek. Csáth maga sem tudja/érzi, hogy a lázálom-szerû képzet valóságos-e, netán õbenne lapult csupán észrevétlenül mindez. Frigyes õrületszerû megnyilvánulásai mindinkább elbizonytalanítják az írót. Egy rejtélyes utalás s egy hívó hang után eltûnik Frigyes. Az író elindul a Frigyes által kiszáradtnak jövendölt Csodakút forrása felé, ahol a kiszáradt meder mellett Csáthra ráborul az óriás égbolt délibábos látomásvihara, a picinyke és a tágas együtt élõ, kies pusztasága...

rendezõ: Iván Attila

forgatókönyvíró : Bicskei Zoltán

zene: Giorgio Occhipinti

operatõr : Csubriló Zoltán

színészek: Nagypál Gábor és Péter Ferenc

jelmeztervezõ: Aleksandra Pešiæ

fény: Dobó László

hangfelvevõ: ifj. Apczi Jenõ

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa és CINEMART, Budapest

támogatók: Magyar Mozgókép Közalapítvány, Budapest

Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, Újvidék

link:

http://www.youtube.com/watch?v=-1w1-IfN6Qo&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=23

( 2004 )


2003

"ALFÖLDI OPUS"

idõtartam: 13 perc hang: CH1 a készítés éve: 2003.

Rövid leírás:

Lírai portéfilm Nagy Józsefrõl. A Magyarországon ma már ismert Nagy József, a magyar táncmûvészet és a magyar színjátszás alighanem világszerte legismertebb és legbecsültebb alakja. Nagy József pusztai ember, alföldi ember, aki érett mûvészé Párizsban lett, de alapiskoláit budapesten végezte.Táncszínháza akrobatikus és teljes, mint a Pekingi Opera, improvizatív, mint a mediterán buffó. Szellemes mint a francia regény, zeneies mint a Tisza-menti fák és a szikesek szélfútta reszketõ fûcsomói.

Õ Magyarkanizsáról indult, errõl a Pannon sivatagról (ahogy õ nevezi), és miután mûvészetével meghódította a világot, 25 év után ide is tér vissza.

"Ahogy Dante az Isteni színjátékot indítja: az életem fele útján vagyok, és a másik felét most már az ittlétbõl szeretném felépíteni." /Nagy József/

Immár eltökélt szándéka, hogy itthon, hogy otthon folytassa, amit Franciaországban elkezdett. A végleges hazatelepülés.

rendezõ: Iván Attila és Bicskei Zoltán
forgatókönyv: Bicskei Zoltán
zene: Vladimir Tarasov
operatõr : Iván Attila

vágó : Csendír Viktor

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság, Újvidék

link:

http://www.youtube.com/watch?v=bI_xhwgX5PQ&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=24

( 2003 )


2003

"Cigonya"

idõtartam: 26 perc hang: CH1 a készítés éve: 2003.

A film témája:

Dobó Tihamér, magyarkanizsai festõ élete és munkássága. Dobó Tihamér a város festõje volt- a városé, a Tiszáé és az itt élõ embereké. Mindenki ismerte, szerette, majdnem minden család õrzi ma is festményeit. Magányán mégsem tudott enyhíteni senki sem- árvaságát talán csak a kávéházak tudták vele feledtetni.

A hatvanas évek Vajdaságában a kísérletezésé volt a fõ szerep a mûvészetben- Dobó, azaz Cigonya festményei és grafikái is ennek jegyében születtek, melyek között találunk tájképet, csendéletet, portrét.

Alkotásai ma is a kötõdés, ragaszkodás szimbólumai a külföldre szakadt vajdaságiak otthonaiban. Tolnai Ottó, a kanizsai származású költõ-író gyermekkori barátja volt a festõnek. Õ mesélte, hogy akárhol járt kanizsaiaknál a világban, mindenütt Cigonya festményeibe botlott: mint egy marék földet, úgy vitték magukkal a szülõföldrõl. Sem állandó kiállítás, sem monográfia nem õrzi még Dobó Tihamér emlékét. Ez a film a teljes életút és mûvészet dokumentálásának csak elsõ lépése. A festmények, grafikák összegyûjtését, filmen történõ archiválását mûvészettörténészek segítették. Az interjúk alanyai Cigonya kanizsai barátai, ismerõsei, akik segítették kibontakozását és végigkísérték azon a küzdelmes úton, melynek eredményeként a Tisza-vidék ismert és elismert mûvészévé vált. A filmben egy szabadkai mûvészettörténész elemezi Dobó festészetét.

rendezõ: Váradi Lívia

forgatókönyvíró : Váradi Lívia

zene: Bartók Béla

operatõr : Iván Attila

vágó: Hornyák Róbert

narrátor: : Balog József

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link:

http://www.youtube.com/watch?v=Wm6Hv8mXNqc&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=21

( 2003 )


2003

"Angyali kismenyasszonyok"

idõtartam: 4 perc hang: CH1 a készítés éve: 2003.

Rövid leírás:

A nagyon régi szép idõkben még a természet uralta az ember életét, és nem fordítva. Az ember beavatkozása környezetébe illetve a természet folyamataiba viszont már a mi idõnkben vált a legerõteljesebbé. Egyes emberek pedig egyenesen a "természet végérõl" beszélnek.

Nem is olyan régen, a tiszai ciánszennyezõdés kapcsán mi is azt gondoltuk, hogy egy jó idõre eltemethetjük kedves folyónkat. S mintha az Alföld misztikus folyója megérzett volna valamit bánatunkból, aggodalmunkból, még ugyanabban az évben - haragját nem kimutatva - soha nem látott mértékben virágzott. így volt ez az idén júniusban is a Dévidéken, Magyarkanizsán, ahol legtömegesebben rajzanak ezek az apró, törékeny testû kérészek. Egy varázslat, egy "földöntúli" jelenség, ahogy egyszerre csak felbukkannak a part falából vagy a fenék iszapjából, elvégzik utolsó vedlésüket, nászrepülésüket, ahogy megcsillan üvegszerû, vitrázs-szerkezetû szárnyuk, majd azon nyomban tetemük is aláhullik, bebotítja a folyót. Millió, talán milliárd nász történik, s millió, milliárd halál.

Magyarkanizsán a természet e csodáját egy szivárványszínû tiszavirág szobor is örzi, hírdeti. Tolnai Ottó kanizsai születésû költõnk pedig a következõképpen festi le szavakkal a tiszavirágzást: "Ha kimásztunk a virágzó folyóból, alélva döltünk a partra, úgy éreztük, minden porcikánkat megrezegtette vacogásuk, nászuk-haláluk vacogása - akárha magasfeszültségû áramot vezettek volna, vagy Isten nyila csapott volna a Tiszába[...] Valós élmény ez ahogy fejed, arcod - álorcád, vállad belepik a vacogó áttetszõ lények..."

rendezõ: Iván Attila

forgatókönyvíró és szerkesztõ: Fejõs Csilla

szöveg: Tolnai Ottó-In Memoriam Dobó Tihamér

zene: Hector Berlioz - UN BAL

operatõr és vágó: Iván Attila

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY

producer: CINEMA FILMMÛHELY

link:

http://www.youtube.com/watch?v=iunx6q6hodk&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=25

( 2003 )


2003

"Sánta kutya"

a készítés éve: 2003.

Rövid leírás:

Szatírikus vígjáték egy alpolgármesterrõl, aki pályázati pénzekbõl szobor helyett kocsmát épít. Minden rendben lenne, egész addig míg nem jön a kurátor, hogy megnézze az emlékmûvet. Ide tart Gáspár bácsi is, aki nem is sejti, hogy nem éppen úgy tér haza mint szeretné...

rendezõ: Újvári Zsombor

forgatókönyvíró és szerkesztõ:

szöveg:

zene:

operatõr és vágó:

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

( 2003 )


2002

"Csöndvárosi Ramazuri"

készítés éve: 2002.

Rövid leírás:

Kis város, kis emberek, kis problémákkal. Vagy mégsem? Mit okozhat egy elcserélt táska? Vajon egy véletlenül belekeveredõ gavallér (Tolnai Csaba), megmenti-e egy kistílû bûnözõtõl az elcserélt táskát? Vígjáték sok futással, rohanással...

Újvári Zsombor bemutatkozó filmje úttörõje volt azoknak a próbálkozásoknak, melyeknek köszönhetõen ma Magyarkanizsa a vajdasági magyar kisfilmek gyártásnak az egyik központja.

rendezõ: Újvári Zsombor

forgatókönyvíró és szerkesztõ:

szöveg:

zene:

operatõr és vágó:

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

( 2002 )


2002

"Majomsziget"

idõtartam: 50 perc hang: CH1 a készítés éve: 2002.

Rövid leírás:

A Majomsziget cimû ötven perces film a Tisza folyó természetesen kialakult kis szigetén játszódik és valós eseményeket dolgoz fel a három  riport. Ezeken a riporttémákon alapul a film. Négy fiatal éli át azokat a történeteket amit a riport témája boncolgat. És a különös történetek itt veszik kezdetüket.... 

rendezõ: Csubriló Zoltán, Iván Attila és Czérna Ágnes

forgatókönyvíró és szerkesztõ: Czérna Ágnes

operatõr: Csubriló Zoltán és Iván Attila

vágó: Csubriló Zoltán

gyártó: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

támogató: Illyés Közalapítvány, Budapest

link:

http://www.youtube.com/watch?v=Fsw5gJWHHIc&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=34

( 2002 )


1997

"Adorjáni ima"

idõtartam: 13,30 perc hang: CH1 a készítés éve: 1997.

Rövid leírás:

A Adorján egész Bácska egyik legrégibb települése, amelyet a legújabb kutatások eredményei szerint már 1198-ban megemlítenek az okiratok, vagyis 800 éves település, elsõ névalakja Adryan, Bodrog megye tiszai részéhez tartozott. Ekkortájt a falu két önálló részbõl állt: Felsõ- és Alsó-Adorjánból. Az 1400-as évek elején már volt több kolostora és temploma is (Szent Márton, Szent György, Szent Miklós, Boldogságos Szûz).


A török uralom kezdetén elnéptelenedett, majd rövid idõre újra benépesült. A késõbb újra elnéptelenedett pusztát Kanizsához csatolták.
A jelenlegi falu mintegy 150 éves múltra tekinthet vissza. A kanizsai egyházi szervek 1858-ban építtettek egy kápolnát a Tisza közelében, ahol már 60 ház állott. Késõbb a templomocska környékén utcák létesültek, északi, déli és nyugati irányban, és 1884-ben már 8 utcája volt. 1944-ben Titó partizánjai kiirtották szinte a falu teljes férfi lakosságát. Az áldozatokat utólag háborús bûnösöknek kiáltották ki, vagyonukat elkobozták, rokonaikat megbélyegezték. Értük is szól az ADORJÁNI IMA.

A filmet magyarkanizsai Honismereti tábor keretében az Ozoray Árpád MME videócsoportja készítette.

operatõr és vágó: Iván Attila

producer: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

link:

http://www.youtube.com/watch?v=B9O4V5lsIGE&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=14

( 1997 )


1996

"Aracs pusztatemplom"

Aracs pusztatemplom
idõtartam: 9,30 perc hang: CH1 a készítés éve: 1996.

Rövid leírás:

A Bánát szerbiai részén a Törökbecse és Basahíd közötti határban egy téglaépület monumentális hatású romjai helyezkednek el. A romok az aracsi településrõl elnevezett kolostortemplom maradványai. A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi fõhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fenn eredeti állapotban. Ezeket a részeket az 1970-es évek ásatásait követõen, a romállapotot továbbra is fenntartva, kiegészítették. A templom a 13. század elsõ harmadában, valószínûleg egy korábbi templomot felváltva épült. Az épület sorsát a 16. század török pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a 19. századi romkultusznak és a mûvészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetõen menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradásuk állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye.

Az aracsi pusztatemplomot az 1990-es években a délvidéki magyarság újra felfedezte, s fokozatosan a délvidéki magyarság jelképévé, kultikus emlékévé válik.

A filmet magyarkanizsai Honismereti tábor keretében az Ozoray Árpád MME videócsoportja készítette.

Csoportvezetõ: Bicskei Zoltán

operatõr és vágó: Iván Attila

producer és jogtulajdonos: CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

link:

http://www.youtube.com/watch?v=MHBHtzZhtXw&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=19

( 1996 )


1995

"Juhász"

idõtartam: 16,30 perc hang: CH1 a készítés éve: 1995.

Rövid leírás:

A régi idõben házi használatra is elõszeretettel tartották a juhot a tanyásgazdák. A juhtenyésztés általában ott volt elterjedve, ahol a talaj szíkes természetû, tehát ahol más állattal a legelõt a füvezet alacsonysága miatt nem lehetne jól kihasználni. Az Alföld juhtenyésztése különben az utóbbi években állandó visszaesést mutat, az alacsony gyapjuárak s a mindig kevesebb és gyengébb legelõterület következtében. Oromhegyes közelében él Béla bácsi, a Juhász. Õ mesélt nekünk errõl a mesterségrõl.

A filmet magyarkanizsai Honismereti tábor keretében az Ozoray Árpád MME videócsoportja készítette.

Csoportvezetõ: Bicskei Zoltán

operatõr és vágó: Iván Attila

producer:CINEMA FILMMÛHELY, Magyarkanizsa

link:

http://www.youtube.com/watch?v=JsC6peYpxMA&list=PL68JnQbp7JJJC1K4RT9QYycSe9Qw0siBc&index=20

( 1995 )