A jazz muzsika nagy öregjei szépséges, mély és igaz zenéket hagytak hátra. A régi, békebeli Jugoszláviában a jazz hiteles előadói között szerepelt a Kurina zenészcsalád, tevékenységük Magyarkanizsa zenei életével volt egyenlő. A családi út folytatója Kurina Kornél, aki pályafutását 15 évesen a családi zenekarban kezdte, ma már saját jazz zenekarát vezeti és vendégmuzsikusként rendszeresen szerepel ismertebb magyarországi zenekarokban. Az elkövetkező percekben lépjen fel a pódiumra Kurina Kornél, aki sohasem távozott onnan anélkül, hogy ne próbálta volna meg átadni a lelkét a közönségnek. (4 perc)

A művésztelepet a 9 + 1 alkotógárdája hívta életre, s ahol számtalan alkalommal voltak együtt a képzőművészek, hogy a valóságot írják és átírják a festészet, a grafika stb. nyelvén. A telep rangot szerzett magának azzal, hogy a művészetet olyan fokon tudta a mai napig művelni, amely szellemi hatóerővel bír, és a lélek tájait járja.(6 perc)

Filmünk emléket állít a szerzőpárosnak: Farkas Béla festőnek és Baranyi Károly szobrásznak. Mindig forrt bennük valami: színnel, mozgással, formával kifejezett indulat, érzelem. De hogyan is fejezné be az, aki az Egészet akarja megragadni? Mindkettő gyakran mondogatta: addig élek, amíg alkotok, és alkotni fogok, amíg élek. Életútjukat a szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze mutatja be. (7,30)

A hosszú éves tapasztalat arra figyelmeztet, hogy természeti értékeink rohamosan fogyatkoznak, az ősi táj átalakul, ezért sokkal többet kell törődni a ritka, kipusztulás peremére sodródott élőhelyekkel. Néhány kutató és lelkes természetbarát munkája a természetvédelem nemes ügyét szolgálja. A délvidéki, pontosabban Tisza menti városokat bejárt fotókiállítás valódi üzenete tehát a természet szeretete és védelmének fontossága.
(5 perc)

Az utóbbi évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az emberi társadalmak sorsa a természettel való ésszerű kapcsolaton alapul. Ehhez nemcsak a természet ismerete, de a természet megőrzése iránti igény is szükséges. A Délvidéken a szakemberek egyre szélesebb körét vonzották a Szabadkától nem messze található Ludasi-tó értékei. Így alakult ki az azóta már hagyományossá vált madárgyűrűzési tábor, amely a kutatásokkal egyidejűleg a környezeti nevelést is feladatának tekinti. Míg a fiatalabbak terepjárással ismerik meg a természet titkait, addig a középiskolások és egyetemi hallgatók a kutatómunkában szerezhetnek tapasztalatot.(7 perc)

Ha azt akarjuk, hogy Földünk és civilizációnk életben maradjon, ébresszük rá embertársainkat, mit tehetnek ennek javítása érdekében. Nyíregyházán a döntéshozók az emberekhez méltó környezet megóvását szorgalmazzák. Fontos feladatuknak tekintik a hazai környezeti kultúra színvonalának emelését s Nyíregyháza polgárai ebben támogatják őket. (4 perc)

Változás-e a változás? Tesszük fel a kérdést, ha Szerbia fordulatos társadalmi átalakulására gondolunk. És ezek a fordulatok a délvidéki magyarság kisebbségi létének milyen irányt szabnak? Az egyik lehetséges út az elvándorlás, nekivágni a nagyvilágnak! Ám a vajdasági magyarok többsége úgy látja, fennmaradásának csak egy esélye van. A gazdasági és politikai kilátástalanság ellenére megmaradni a szülőföldön magyarnak, a Balkán olvasztókemencéjének fenyegető közelségében. (5, 50)

A régi templomok ellenálltak a századoknak, őrzik az időt és a történelmet. Az idős asszonyok is számunkra a múlt csodálatos ékszerei, kincseket rejtenek magukban, amiket ki kellene bányásznunk, mert a jövőnk függ tőle. Az ünnepek történetét is. Ezekről a fontos dolgokról beszélgettünk el karácsonykor Ágnes tisztelendő nővérrel Magyarkanizsán.
(6 perc)

Ősi örökségünk, közös kincsünk a néphagyományunk, népművészetünk. Ugyanazzal a céllal művelik népek százai. A hagyomány leleményei: csuhéangyalok, lampionok, a betlehem. otthonossá teszik világunkat. A Levendula Népi Kézműves Műhely ünnepi forgatagában eltűnődünk: vajon mivel mérhető a boldogság. Főleg ha csillogó szemű, lelkes embereket látunk és hallunk erről beszélni.(5,30)

Nagyon fontosak a nagy időkön, korokon átívelő hagyományok, meg azok, amiket mi teremtünk magunknak. A tojás csipkézése, ez a munkarítus az embert percről percre mindinkább, alkotó szelleművé teszi és felderíti, a lelkét. (4 perc)

Elképzelhető-e olyan ember, aki nem tartja számon a múltját. Mindenki szívesen emlékszik vissza gyermekkora nagyszüleivel töltött óráira, köztük vannak a húsvéti népszokások is, amit mi Ludason gyűjtöttünk össze. Az ünnepet körüllengő hangulat magyarázata annak, hogy az ember mindig bízik, hogy akár egyénben, akár családban vagy nemzedékben újra éled az, amit igaznak és szépnek ismert. (5,30)